2017. december 11., hétfő

Itt járt a Mikulás

December 6-án ismét találkozhattak a Széchenyis diákok a Mikulással. Sőt, aki ügyes volt kettővel is, mert idén nem egy, hanem  két Mikulás látogatta meg az iskolánkat. Hogy melyik volt a kettő közül az igazi? Azt sajnos nem tudjuk...

Az osztályokban a Mikulás megdicsérte az arra érdemes diákokat, és dorgálást kapott akiről kiderült hogy pl. sokat késik, sokszor nincs kész a házi feladata, vagy mindig másolja azt, stb.
A Mikulás és a manói  ellátogattak a tanáriba, a portára, és a büfébe is, hiszen a a tanárok, a portás bácsi, és a büfés bácsi is megérdemelték az ajándékokat.

"Mikulás alkalmából" 2 játékot is hirdettünk Nektek. Először arra kértünk benneteket, hogy öltözzetek be krampusznak, manónak minél többen az osztályból, azért hogy meglepetést okozzunk a Mikulásnak. Ezt a feladatot legjobban a 10.B osztály teljesítette, ugyanis 11-en húztak "jelmezt" a 18 fős osztályból. Így ők kapták meg ajándékcsomagunkat. Gratulálunk nekik!

Aki pedig találkozott a Mikulással a folyosón szelfit is készíthetett vele. A facebook oldalunkra feltöltött képek közül szerintünk  a legjobb szelfit Guhr Zsófi (10.D) készítette . Neki is gratulálunk!





2017. december 1., péntek

Advent a könyvtárban

Iskolánk könyvtárában is várjuk a karácsonyt. Adventi játékunkban nem kell mást tennetek, mint hogy könyvet kölcsönöztök a könyvtárból. 
Akik decemberben könyvet kölcsönöznek az iskolai könyvtárból (a tankönyvek kölcsönzése most nem számít), és nevüket bedobják a szerencseládába, sorsoláson vesznek részt.

A játék 2017. december 21-éig tart, ezen a napon ajándékcsomagot sorsolunk!

2017. november 30., csütörtök

Várunk már Mikulás!

Reméljük idén is ellátogat iskolánkba a Mikulás. Ha ellátogat hozzánk, akkor szeretnénk a Mikulásnak meglepetést okozni, ezért játékra hívunk benneteket!

A DÖK és a Diákszem felhívása: 

  • December 6-án öltözzetek be krampusznak, (vagy manónak) minél többen az osztályból! A legaktívabb osztály, jutalmat kap. 
  • Ha ezen a napon (véletlenül) találkozol a Mikulással a folyosón, akkor készíts vele egy szelfit! A képet töltsd fel a Diákszem facebook oldalára. A legjobb szelfi készítője jutalmat kap!

2017. november 29., szerda

Az európai migrációs válság

Dr. Reményi Péter, a PTE TTK adjunktusa elfogadta a meghívást iskolánkba, és a 11. D osztálynak egy remek előadást tartott az európai migrációs válságról. Az alábbiakban Takács Gábor (11.D) írása következik, melyben röviden összefoglalja az előadás tartalmát. 

Először szerintem tisztázzuk azt a kérdést:
„Kit is nevezünk migránsnak?”
Aki közigazgatási határt átlépve, ideglenesen vagy tartósan helyet változtat. Szóval ez azt jeleni, hogy aki más településen dolgozik, tanul vagy csak egyszerűen elutazik vakációzni, már ő is migránsnak számít. Esetleg te sem pécsi vagy? Ha nem, akkor te is migránsnak számítasz, hiszen itt tanulsz, vagy esetleg dolgozol.
A másik nagy kérdés:
„Ki akkor a menekült?”
A menekült az, aki ezt nem mind önszántából teszi, hanem mert muszáj (például üldözik vagy menekül a vallása miatt), és nagyon fontos, hogy menekültstátusszal rendelkezik, így már ez egy jogi kategória.
Ebből adódik az a kis szójáték:
„Minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült.”
Gondoljuk végig! Ez már nem egy mai történet... Hiszen ha csak a történelemre gondolunk, ez már azóta játszik, mióta az ember megjelent, sőt, ez olykor még világtörténelem alakító folyamat is volt. Sokszor ez egy komolyabb, tömeges nemzetközi vándorlás is. Gondoljunk például a Bibliában a Kivonulás Egyiptomból című részre, a tengeri népek vándorlására vagy éppen a saját honfoglalásunkra. De ha már nagy léptekben gondolkodunk, akkor nézhetjük Amerika benépesedését is?!

„Mi is mozgat minket, embereket?”
Egyszerű, nem? Azok, amik otthonról eltolnak minket, mint például egy háború, egy természeti katasztrófa, vagy például a jövőképünk hiánya. Ilyenkor kerekedik fel egy tipikus migráns, aki fiatal, munkaképes, képzett és általában férfi, persze vannak kivételek is. Neki van a legnagyobb esélye a megpróbáltatásokat kiállni, és annyi pénzt keresni, amivel segíteni tudja majd az otthoniakat, esetleg maga után tudja őket vinni. Ilyenkor egy olyan ország felé veszi a migráns a célt, ahol béke van, biztonság, gazdagság, ideális jövőkép és mindenekelőtt boldogulási lehetőség.
Európa nem mindig volt migrációs célterület, inkább korábban kibocsájtó volt. A 20. század második felétől szép lassan kezdenek megjelenni a bevándorlók Afrika és Ázsia felől az egyre jobbá váló, vonzó körülményeknek, a gyarmati rendszer megszűnésének köszönhetően, és a földrészen belül is felerősödik a migráció.  Ez az európaiakat is a multikulturalizmus felé viszi, és a migráció, a bevándorlókkal való közös élet természetessé válik. De megnézhetnénk például a focicsapatok összetételét is, ha már itt tartunk.
A 2015-ös migrációs krízis sem volt új minőségében, csak mennyiségében. Hiszen már a 2000-es évek elején is jelentős volt a bevándorlás Európába, csak mi magyarok nem vettünk észre belőle sokat, mivel ez a mediterrán térségben zajlott.

„Mi lehetett a mennyiség oka?”
Valami megváltozott a 2010-es években a Közel-Keleten. Ugrásszerű népességnövekedés zajlik, zajlott, megjelent egy nagyobb vízhiány, ami képtelenné tette egyes helyeken az életet, az etnikai megosztottság miatt kitört harcok, elrontott határrendezés a 20. század elején, az olaj stratégiai jelentősége, és még sorolhatnám! Láthatjuk, az okok sokrétűek. Feltehetjük azt a kérdést, hogy mi lett volna, ha csak egy ok lett volna? Akkor esetleg nem jön ennyi migráns Európába? A válasz egyszerű: NEM! Csupán egy vagy két ok miatt te sem hagynád el az országod, de itt a problémák között vannak természeti, társadalmi, történelmi, politikai okok is. Éppen ezért úgy döntenek az emberek, hogy már nem veszthetnek semmit, és elindulnak Európába egy jobb élet reményében.

„Mi volt a válaszunk?”

A mi megoldásunk sem volt új! Ha visszagondolunk a történelemre, akkor emlékezzünk a Kínai Nagy-falra, a rómaiaknál a Limesre, vagy például a Berlini Falra. Manapság is épülnek falak. Ha figyeled a médiát, akkor egy időben mást se lehetett hallani, mint hogy az USA elfalazza magát Mexikó elől. Rengeteg ország emel kerítéseket, falakat másutt is. Ilyen például Brazília, Marokkó, Ukrajna, Észtország, Észak-Korea, Banglades vagy éppen Törökország.

„Terrorizmus vagy bevándorlás?”
Az európai gazdaságok egy részének szüksége van a munkaerőre: például nem ehetnénk spanyol narancsot, amit a bevándorló idénymunkások szüretelnek le. Sok ország gazdasága összeomlana a bevándorlók nélkül. A frontországok viszont már nem bírnak ezzel a rengeteg emberrel, ezért vándorolnak tovább a migránsok. A köztudatban, sajnos, mára már teljesen összefolyt a „bevándorló, menekült és a terrorista” fogalma. Ha pontosan utánajárunk a dolgoknak, akkor könnyen kideríthetjük, hogy az elkövetők nagy része nem bevándorló, hanem már Európában született. Európában egymásra csúszik két folyamat: a bevándorlás és egy háború!
Ez a háború már régóta tart, nem most kezdődött. 1992 és 2005 között folyamatosan csökkent a terrorcselekmények száma, 2005 óta megint növekszik, és valójában semmi köze a bevándorláshoz!

Takács Gábor 11.D

Forrás: Dr. Reményi Péter által készített előadás