Minden országban más és más szokások alakultak ki. Valahol kemény szigor uralkodik, máshol viszont úgy is mondhatni, hogy bizony a befőtt teszi el a nagymamát...
Vajon szerencsések vagyunk-e mi, magyarok, hogy ilyen közegben tanulhatunk? Nos, ez is, mint sok más, ízlések és pofonok kérdése. Vannak, akik minden bizonnyal szeretik, ha korbáccsal ütlegelik a hátát, ha nincs kész a házija... Visszavonom, valószínűleg ilyen ember nem létezik. Ha mégis, annak inkább ajánlott orvoshoz, mintsem iskolába járnia. De ez már más tészta...
Egy szó, mint kolbász, szálljunk fel egy képzeletbeli vonatra, ami elkalauzol minket a világon található nemzetiségek iskolai szokásaihoz...
"Kérném az utasokat, hogy foglalják el a helyüket, mert a vonat másodperceken belül elindul!"
I. Állomás: Franciaország
Az iskola augusztustól a következő év júniusáig tart. Négy időszakra van felosztva az év. Egy időszak 7 hétig tart, amit egy 1 vagy 2 hetes szünet követ. A diákoknak reggel 8-tól délután 4-ig kell bent lenniük a suliban. Ez számukra elég soknak tűnhet, de nyugodjunk meg, azért van egy két órás ebédszünetük is. Érdekességnek számít, hogy bár a szombat felét is az iskolában kell tölteniük, szerdán vagy vasárnap nem kell bemenniük. II. Állomás: Kína
Az iskola szeptembertől a következő év júliusának közepéig tart. A nyári szünetet általában nyári iskolában, vagy a vizsgákra való felkészüléssel töltik. A diákoknak reggel fél 8-tól délután 5-ig kell bent lenniük a suliban, és a franciákhoz hasonlóan náluk is van egy kétórás ebédszünet bepréselve az órák közé. Minden év végén vizsgáznak a kínai nyelvből és matekból. [gondolom most sokan fellélegeztek, hátravágták a kezüket a széken, és hálát adtak Istennek, hogy nem születtek kínainak]III. Állomás: Japán
Az év áprilistól a következő év márciusáig tart [ha kiszámoljátok, akkor ez nem valami sok szünetet jelent a két év között, bár a tavaszi, őszi és nyári szünet meg van tartva]. Kötelező viseletnek számít az egyenruha, valamint szigorú szabályok vannak a hajviseletre, a cipőkre, a zoknikra, a szoknyák hosszúságára, a sminkre és a kiegészítőkre egyaránt.IV. Állomás: Ausztrália
A diákok az év 365 napjából 200 napot az iskolapadban töltenek. A "nyári" szünet december közepétől január végéig tart [biztos mindenki látott már olyan karácsonyi képet, amin egy ausztrál család a tengerparton grillezik, megajándékozzák egymást, és homokból készítenek "hóembert", aminek a kezébe belenyomnak egy üres Coca Cola-s üveget]. Az ausztráloknál is 4 időszakból áll egy tanév, amelynek egy-egy időszaka 9-11 hetes, majd azt egy 2 hetes szünet követi. A diákoknak reggel 9-re kell bent lenniük az iskolában és délután fél 4-kor mehetnek onnan haza.V. Állomás: Irán
A diákoknak 10 hónapig kell iskolába járniuk egy évben, szeptembertől júniusig. A fiúkat és a lányokat elkülönítve tanítják, ami azt is jelenti, hogy a lányokat nők tanítják, a fiúkat pedig férfiak. Mivel nincs elegendő pénzük, hogy minden iskolának saját könyvtára legyen, ezért kitalálták a 'guruló könyvtárakat', ami annyit tesz, hogy egyes buszok háromezer könyvvel megtömve, két könyvtárossal indulnak útra Iránon belül, hogy négyezer diákhozjuttassák el a könyveket 40 iskolába.
VI. Állomás: KenyaA tanév három időszakra van felosztva, és az egyes időszakok között egy hónapos szünet van. Egy tanítási nap reggel 8-tól délután 4-ig van. Az egyenruha viselése szigorúan kötelező egyes iskolákban.
VII. Állomás: Brazília
A diákoknak reggel 7-től délig kell bent lenniük az iskolában. Egyenruhát kell viselniük. Legfontosabb tantárgyak a matek, a földrajz, a történelem, a tudományok, és nem utolsó sorban a portugál nyelv, ami Brazília hivatalos nyelve.Most mindenki tegye fel magában a kérdést, hogy meg van-e elégedve a magyar tanítási rendszerrel, vagy inkább választaná a napi 8-9 órás tanulást, a nyári iskolát, az egyenruhát, és azt a rengeteg szabályt, amik valószínűleg sok vicces történet megszületését gátolják meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése